Győrvár
Weboldal
Ezen a tájon, amelyen Győrvár községe épült, már sok ezer évvel ezelőtt élt ember. Erre vallanak azok a csiszolt kőbalták, amelyeket itt is, ott is kivet magából a győrvári szántóföld. Tudósok megállapították, hogy ezek a durvábban, vagy olykor bámulatos finomsággal kicsiszolt balták a kőkorszakból származnak, tehát lehettek vagy ötezer évesek.
Győrvár. Semmit sem jelent, hogy ez a név régi írásokban különböző formában jelenik meg. Ez csak annak a jele, hogy nehéz volt a magyar hangokat pl.:itt a gy-t és az ő-t kifejezni latin betűkkel, s a különböző kancelláriák, vagy ugyanannak a hivatalnak a diákjai más más alakban igyekeztek kifejezni a magyar szót. Írták egyszer Gervarnak (1255), terra Geurnak / Geur földjének (1258), Gewrguarnak (1344), Terra Gyurgwarnak (1338), Possessio Gyurgwarnak (1438), Györgyvárnak, Gyurgwarnak (1438). Nem gondolták, hogy a falu neve valaha is Györgyvár lett volna.
Csak a tudálékos íródeák igazíthatott egyet a néven, azt vélvén, hogy Győrvárnak nincs értelme. (Az 1565-ös \\\"Gyeorgwar\\\" szintén bizonnyal Györgyvárnak olvasható.) Más források szerint van értelme a Győrvár névnek. Régebben avar gyűrű nevét sejtették benne a tudósok. Így ír a Révai Lexikon:
\\\"Nagy Károly életírója, Eginhard Hringnek, gyűrűnek nevezi az erődítményeket, s a lombard campus /mező vagy gyepü/ szóval magyarázza. Eme gyűrűk emlékét keresi Győr, Diósgyőr, Szolgagyőr nevében / Győrvárat elfelejti említeni a szerkesztő/, melyek eszerint gyűrű alakban készült várak lehettek. Ellenben a gyepük a sanktgalleni barát krónikája szerint nagy kerítések voltak, amelyekkel szállásaikat vették körül az avarok. Úgy készítették, hogy földbe vert cölöpök közé, mintegy húsz láb magasságban és szélességben szívós anyaggal és kővel töltötték meg, ennek tetejébe földet hordtak s az egészet tüskés cserjékkel ültették be.\\\"
Vajon jó nyomon járunk, ha Győrvár nevében is ilyen avar gyűrű emlékét keressük? A mai nyelvészek Győr helységnevet személynévből származtatják. Ilyen nevű nemzetség szerepel az Árpád-korban Geura, Geur alakban. Pais szerint egy Gyeü Győ tőnek származéka, amely azonos a Gyejcsa tövével. (Így ír Németh Gyula a Magyar Nyelv folyóirat XXIII. évf. 507. lapján.)
Ezt a Győ, Győd, Gyüd viszont valami bolgár - török eredetű szó, ami jobbat, legjobbat jelent. De félretéve minden etimológiát eléggé bizonyosnak látszik, hogy ezt a vidéket valamikor az avarok szabad lovas népe lakta. Itt valahol, ahol a mocsarakból kissé kimagaslik a szárazföld, állították fel sátraikat s vették körül azokat gyepükkel. A feljegyzések szerint 1244-ben már felépült a győrváriak fa temploma, amit egy tűzvész elpusztított. 1559-ben Szent Erzsébet tiszteletére emeltek új templomot. A falu központjában található római katolikus templom műemlék és látványosság is egyben.
A település történetének egyik legfontosabb eseménye a Béri Balogh Ádám brigadéros által vezetett kuruc csapatok 1706. november 67-én aratott fényes győzelme a Heister Hannibál vezette labanc seregek felett. Ilyen szempontból a szomszédos Zala megyei Egervár védőinek is a győzelmét jelentette.
Az előbbiekben említett csata és az első és második világháborús hősök tiszteletére emelt emlékmű fogadja a Zalaegerszeg felől érkezőket. Az első emlékmű 1932-ben készült, amit 1981-ben, a 275-ik évforduló tiszteletére Heckenast János terve alapján újítottak fel. A kuruc győzelem és a világháborús hősök emlékére egy utcát is neveztek el Győrváron.
